S. C. Stephens: Esztelen

Olvastatok már gyomorideggel könyvet? Ha nem, akkor kapjatok az alkalmon, és fogjatok neki S. C. Stephens Esztelenjének. Megrendítően aljas, de emberi, mocskos, de szeretnivaló.

Ajánló egy erotikus-romantikus regényről, amiben nincs BDSM, sem alárendeltség...

Bevallom őszintén, megszenvedtem a katarzisért. A könyv első 50-60 oldala valóságos küzdelem volt számomra. Kiera túl sokat irult-pirult, a könyv második felében pedig megállíthatatlanul sírt, ami szerintem kicsit távol áll egy realista nőtől. 

A könyv az én erkölcseimnek olykor túl meredeknek bizonyult. A hármas szerelmi élet, amiben egy komoly kapcsolatban élő pár, és a fiú lakótársa van jelen, sokszor nagyon mocskos, és nos mondjuk ki: alávaló. A nő nem tud dönteni csaknem hatszáz oldalon keresztül, mégis a közepétől olyannyira képes voltam vele együtt érezni, hogy bevallom, sokszor sírdogáltam egy doboz papírzsebkendő mellett. A szerző képes volt feszültségeket generálni, és igazán, rajongásig szerethető karaktereket alkotni. Az én esetemben a fiúkért voltam oda-és vissza, de ezt tudjuk is be annak, hogy ez nálam sosincs másként. A férfi karakterek sokkal vonzóbban a legtöbb könyvben, mint a nőiek. Kiera-t itt is szívesen lecserléltem volna valaki másra.

A könyv másik pozitívuma, hogy képes volt kikapcsolni. Igazi könnyed olvasmány, amiben azonban rengeteg szerelem található.

De a történet ellenére is csak maximum 300-400 oldalt érdemelt volna a sztori. Sok helyen úgy éreztem, megőrjít Kiera a döntésképtelenségével, és legszívesebben megráznám, hogy: ,,Hé te nő, na ne már, hogy ne tudj választani!"

Az Ulpius-Ház gondozásában jelent meg egyébként a trilógia, amihez bizony az első rész vége nekem is kedvet adott még a sok negatívum után is. 

A borító mindenképpen megérdemel egy 5/5-ös értékelést, mert ízléses, és erotikus is.

És már nincs is más hátra, mint a fülszöveg:

Kiera és Denny már majd’ két éve járnak. Denny megtestesíti mindazt, amit a lány kíván: gyengéd, kedves, és határtalanul imádja őt. Amikor másik városba költöznek – Denny megkapta álmai állását, Kiera pedig egy kiváló egyetemen tanul tovább –, minden tökéletesnek tűnik. Ám egy nem várt körülmény miatt a párnak el kell válnia.

A magányos, zavart, vigasztalan Kiera a helyi rocksztárban, Kellan Kyle-ban lel támaszra. Eleinte csupán barátként tekint Kellanra, ám a lány magányosságának mélyülésével a kapcsolatuk is egyre elmélyültebbé válik.

Egy este azonban minden megváltozik, és többé már egyikük sem lesz ugyanaz az ember…

Lakatos Levente: Aktus

Egy fanatikus olvasó számára a legjobb könyv az, ami egyszerre szórakoztat, és tesz fel kérdéseket. Felütve az első oldalakat, arra vágyunk, megismerjük azokat a karaktereket, akik a betűk között bujkálva raboskodnak. Az utolsó oldallal pedig felszabadítunk belőlük valamit, amit azután mindig magunkban hordozunk. Ajánló Lakatos Levente Aktus c. könyvéről.

Forrás: itt

Lebilincselő.

Most, az utolsó sorok után, azt gondolom, ez a legjobb, és legmegfelelőbb szó minden tekintetben az Aktusra. És most érzem igazán azt, hogy a magyar könyvpiac, hibái és nehézségei ellenére is tud olyan színvonalas írókat kiállítani az olvasótábor elé, mint amilyen Lakatos Levente is.

Az Aktus egy olyan kötet, aminek olvasása során folyamatosan kérdéseket teszünk fel magunknak:

-Én hogy élem az életem? 

-Milyen módon lehetünk szerelmesek? 

-Hogyan kezeljük a családi kapcsolatunkat? 

-Kiléphetünk-e a szüleink, vagy párjaink árnyékából, hogy betáncoljuk magunkat a való, saját életünkbe?

-Meddig nyúlik a komfortzónánk?

A könyv a férfi-ő kapcsolatra épülve olyan karaktereket sorakoztat fel (van, akit már ismerhetünk korábbról is), akik más-más szempontból állnak hozzá az alávetettség, vagy teszem azt a szolgalelkűség kérdéséhez. 

Leventével történt levelezésem során feltettem neki a kérdést, hogy mekkora kutatómunka volt a regényben, hiszen a karakterek jellemábrázolása, és az események részletei olyan messzemenően kidolgozottak, amilyen manapság igen ritkaság számba megy. A válasz csak annyi volt, hogy ő bizony alapos. Azt hiszem a jó írók pedig így, zsigereikben érzik, mit, hogyan kell bemutatni.

Nem szeretem azokat az ajánlókat, amelyek elárulják a történet azon mozzanatait, amelyek döntő fontossággal bírnak a cselekmény alakulásában, így ezt most nem is teszem meg. Hiszen csodás élmény volt úgy végigolvasni a regényt, hogy nem tudtam, a szálak mikor, milyen módon, és hogyan futnak össze.

A regény felépítésében szeretném kiemelni az időrendiség pontosságát, és a szálak tökéletes elvarrottságát. Minden a helyére került. Nem maradt bennem hiányérzet, megértettem az előzetes utalásokat, az apró jeleket. Az időben a jelenből a múltba, majd ismét a jelenbe ugrás alapból egy olyan belső feszültséget okoz, ami arra sarkall, hogy olvassuk az Aktust.

Egyszerre ötvözi magába a szerelmet, a ragaszkodást, a családi elfogadást, műfajilag pedig a krimit és az erotikát. Minden mondat olyan feszültséget tartalmaz, ami olvasásra, és értelmezésre buzdítja olvasóját, mindvégig olyan szilárdan és realistán állva a talajon, amilyen a való élet is.

Most, miután az utolsó oldalakat is ,,befaltam", érzem, hogyAnton mély ragaszkodása, Laura talpraesett nőiessége, Annaérzékenysége, Richárd kétségbeesése, és Dávid férfias természete képes volt olyan mély nyomot hagyni, hogy ők valószínűleg belekerültek a ,,vérkeringésembe". 

Csak egyet tudok mondani: Olvasd el életed legjobb Aktusát. Mert bizony azt olvasni is lehet, nem csak átélni!

Fülszöveg: 

A tragédia, amelyről egyikük sem tehet, mégis az árnyékában kell élniük. A kegyetlen igazság, amely mindkettejüket egyszerre roppanthatja össze. És a visszavonhatatlan ígéret, amely garantálja, hogy találkozásukkor fény derül a titokra.

Anna, a húszas évei elején járó táncterapeuta életcélja, hogy segítsen sebzett lelkű embertársain. Lélektánc névre keresztelt kurzusának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, ám a jóhiszeműségével visszaélnek. Egy este titokzatos fiatal férfi érkezik a foglalkozásra, megjelenése fenekestül felforgatja Anna nyugodt életét. Pedig ekkor még nem is sejti, hogy Richárd súlyos titka az ő múltját, jelenét és jövőjét is alapjaiban írja át. Szenvedélyes kapcsolatuk időzített bomba, amely azonban nem csak egyszer robban…

Laura, a rendőrség kötelékéből frissen kilépett, harmincas évei elején járó gyilkossági nyomozó önmagát és a boldogságot keresi. Felfedezőútján, amelyet a karizmatikus kriminálpszichológus, dr. Lengyel Dávid személye keresztez, egy több évtizedre visszanyúló gyilkossági üggyel szembesül. Laura ismét kénytelen különbséget tenni vélt és valódi vágyai között. Főleg az után, hogy végre találkozik a számára tökéletes férfival…

A dr. Lengyel-sorozat harmadik kötete birtoklási vágyról, bűnről és megbocsátásról szól – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.

Katee Robert: Rossz ágy, jó pasi

No, megint akadt egy kis problémám az erotikus kategóriával. Alapvetően az a problémám, hogy a könyvek az elmúlt ét évben olyan tömeg gyártmányok lettek ebben a kategóriában, hogy már a hajam tudnám tépni. Akkor most joggal lehetne tőlem megkérdezni, hogy miért olvasom el egyiket a másik után, és nem tanulok a hibámból?

Mert bizony, a remény hal meg utoljára.

De néha még az is elvész a lapok között.

Jelen olvasmányom hol untatott, hol zavart. Leginkább a nyelvezettel gyűlt meg a bajom. Az írónő mintha nem tudta volna eldönteni, hogy szépirodalmi, vagy szleng/trágár/hibás nyelvet használjon. Alapvetően vesszőpálcám az ilyesmi, de mikor azt egy kiadott, drága könyvben látom meg, az még jobban ,,fáj" a szememnek, mint egyébként.

Vannak ugyanis olyan szófordulatok a könyvben, ami felett nem lehet elsiklani zavart mosolygás, vagy szemöldökráncolás nélkül.

Az alap sztori kimondottan tetszik. A prűd, maradi, anyucikedvence nő belopózik a főnöke ágyába, átél egy orgazmust, majd hirtelen rádöbben, hogy nem is az a pasi fekszik alatta, akit ő kiszemelt... hanem a főnök testvére. Na a pozitívum ennyi is lenne, mert ebből akkora sztorit lehetne írni, hogy csak nah... Az írónő azonban úgy tűnik, ezt nem vette észre.

Ami még nagyobb fájó pontom, az az, hogy a férfi és a nő sem lett a kedvenc karakterem. Pedig mindig az aktuális regény főszereplői a kedvenceim. Azonban ez most elmaradt. Gabe neandervölgyi stílusa egy olyan járt ösvény, amiről egyébként tényleg nem is érdemes letérni, de a belső monológjainak hála olyan bugyutára sikerült szegény, hogy néha még meg is sajnáltam.

A szex résszel nem nagyon volt baj, bár egyébként a fantáziálgatásokon kívül sok dolog nem is fért volna a rövidke regénybe.

Mindenesetre a medencében úszkálás közben jó olvasmány volt, bár észrevettem, hogy sokkal lassabban haladtam vele, mint általában szoktam.

És ami még hátramaradt: a fülszöveg:

"Elle Walser pedáns és hozzáértő művészeti koordinátor, ám a csábítás nem az erőssége. Már hónapok óta próbálja meghódítani a főnökét, de hiába. Ráadásul az anyja állandóan össze akarja boronálni mindenféle jó partival. Elle kétségbeesésében briliánsnak ígérkező tervet kovácsol: vásárol néhány dögös fehérneműt, és bemászik a főnöke ágyába. A számításába azonban hiba csúszik... véletlenül egy szexi idegent csábít el.

Az éjszaka császárának, Gabe Schultznak nem sok hiányzott, hogy élete legjobb szexuális élményében legyen része. Milyen kár, hogy az izgalmas, forróvérű szőke összetévesztette Gabe-et a bátyjával, és lelépett, mielőtt befejezhették volna, amit elkezdtek. Bár a nő sznobériája igencsak lehangolta, Gabe nem az a fickó, aki feladja, ha valamit el akar érni. És ő Elle-t akarja. A kérdés csak az: van-e esélye rá?"

Kiadó: Ulpius
Ára: 3499 Ft

J. R. Ward/Jessica Bird: Egy felejthetetlen hölgy

Fülszöveg:
Grace Hall, az előkelő társaság szépséges tagja, a vagyona miatt egy őrült célpontjává válik. A gyilkos Manhattan legbefolyásosabb nőit öldösi. Grace új testőre, John Smith, egy kompromisszumokat nem ismerő, kemény férfi, a legkevésbé sem szeretne beköltözni Grace-hez a tetőtéri luxuslakásba, de nem tud nemet mondani neki. Miközben közli a szabályokat új ügyfelével, dühös szikrák pattognak közöttük, és lángra lobban a vágy. Az éjszakák lassan egyre forróbbakká válnak, a gyilkos egyre nagyobb veszélyt jelent, így Grace-nek és Smithnek választania kell: a szabályokat követik, vagy a szívük parancsát.


Aki ismeri J.R.Ward munkásságát, az hasonló vehemenciával bíró könyvet vár ismét, mint az FTT vagy a Bukott angyalok sorozat, hiszen Jessica Bird, az ő írói álneve. Viszont, én mint nagy rajongó, kissé csalódottan zártam össze a lapokat. Mert ugyan a cím felejthetetlen hölgyet ígér, bizony a könyv elég felejthető.          

Mondhatni, tucatkönyv. Elmarad benne a megszokott humor, a Ward-ra jellemző szófordulatok... Ezzel mondjuk még kibékültem volna, ha a történet nem hajazott volna olyan nagyon a ,,Több, mint testőr" alapsztorijára.
John Smith, a főszereplő magántestőr, akinek szíve körül kemény páncél nőtt az évek során epekedik a gazdag grófné, Von Sharone grófné (Grace Hall) után. Természetesen a nőt meg akarják ölni, így szükség lesz a férfi szolgálataira. Ebből ismét jön egy egyértelmű következmény: összeköltöznek. (még ha csak munka miatt is)
Nem szeretném magát a történetet elmondani, mert ettől eltekintve abszolút kikapcsolja az embert, ha egy könnyed olvasmányra vágyik. Mert ez bizony az. A szex-jelenetek szinte ki lettek ,,vágva" a könyvből, csupán néhány szóval az egész le lett tudva. Pedig Ward többi regényében...hm... elég részletesen volt leírva minden, pedig nem is az erotikus kategóriába sorolandóak.
Nem volt benne túl sok fordulat, de a szereplőket automatikusan megszeretteti velünk az írónő, és én továbbra sem kérdőjelezem meg a romantikus irodalom egyik koronázatlan királynőjének tehetségét... :)

Ui.: A borítót ezúttal is imádom :)

Szép napot!

Kresley Cole: A sötétség démona

Volt szerencsém e-book-ban elolvasni a Bookandwalk jóvoltából Kresley Cole egy ismételten szórakoztató írását. A sötétség démona éppen ugyanolyan jó könyv, mint amilyenek Cole korábbi írásai is.

Már nagyon régóta szerettem volna elolvasni a sötétség démonát, mivel minden alkalommal, mikor a A halhatatlan alkonyat után sorozat egy újabb kötetét megjelenteti a kiadó, már tűkön ülök.

Ezúttal Malkom és Carrow történetét ismerheti meg az olvasó. Malkom félig vámpír, félig démon, Carrow pedig boszorkány, aki mások boldogságából nyeri az erejét. A fordulatok egymást követték. Közben pedig pontosan lehetett tudni, hogy a kötet végén ismét feltűnik a ,,boldogan élünk amíg meg nem..." befejezés. És ez így is van jól. 

Malkom azt a fajta férfiasságot testesíti meg, amit csak Cole és talán Ward tud egyedül megszemélyesíteni a paranormál-romantika kategóriában. De nem viszi túlzásba, ezt a neandervölgyi stílust. Finoman árnyalt szereplőként egyértelműen ő lesz mindenkinek a kedvence a kötetben. 

Carrow a nőiesség és a kedvesség képviselője, így a két oldal kiegyenlített.

Annak ajánlanám a könyvet, aki szeretne kikapcsolódni, elveszni egy varázslatokkal teli világban és megismerni azt, hogy a nők fejében milyennek is tűnik a tökéletes, mindent felemésztő szerelem...

Lássuk a fülszöveget: 

Kresley Cole – akinek regényei állandó szereplői a New York Times bestsellerlistájának – perzselően forró meséje egy vámpírvérrel fertőzött, kitaszított démonról és egy sebezhető, fiatal boszorkányról, akit a férfi megvéd mindenkitől – ha kell, még önmagától is. EGY VESZÉLYES DÉMON, AKINEK NEM KÉPES ELLENÁLLNI… 

Malkom Slaine: kínozza sötét múltja, gyötri a vámpíréhség, a védelmét élvező zöld szemű lány pedig a pusztulás szélére sodorja. EGY ŐRJÍTŐ BOSZORKÁNY, AKIT A MAGÁÉNAK AKAR… 

Carrow Graie: elrejti a bánatát, csak a következő bulinak és csínytevésnek él. Egészen addig, amíg nem találkozik egy kínlódó harcossal, aki érdemes rá, hogy megmentsék. ÖSSZEZÁRVA EGY RETTENETES BÖRTÖNBEN… Ahhoz, hogy Malkom és Carrow túlélje a kalandot, a férfinak szabadjára kell engednie a benne rejlő démont és vámpírt. Vajon amikor Malkom azzá a rémálommá változik, amelytől a saját népe is retteg, elveszíti-e a nőt, akiért teste-lelke eleped?

Kiadó: Ulpius-Ház Könyvkiadó KFT:

Oldalak száma: 458

Borító: puhatáblás, ragasztókötött

Kiadás éve: 2013

Fordító: Medgyesi Csilla

J. Kenner: Forró rabság

Mikor nekikezdek egy könyvnek, mindig nagy a lelkesedésem. Persze van, hogy ez csökken, de elmúlni nem szokott teljesen. Mert ha már elkezdek egy könyvet, azt szeretem is befejezni. 

A Forró rabság-ot a könyvtár egy eldugott polcán találtam meg, bár lehet jobb lett volna, ha visszateszem a többi kötet közé. Kezdetben nagyon tetszett a történet. Damian és Nikki megismerkedése, az akt ötlete mind olyan területek, amelyekből rendkívül jó könyvet lehetne írni. 

De az írónő azt gondolt,a hogy jobb, ha lekoppintja a Szürke ötven árnyalatán. Innen a távolból üzenném neki, hogy HIBA volt! Csupa nagy betűvel! Mert az elején tanúsított eredetiség hamar kikopott a regényből, és egy olcsó utánzattá vált. 

Bevallom, a felétől már csak szenvedtem vele. Alig vártam, hogy vége legyen. És hogy miért folytattam? Adtam egy utolsó lehetőséget arra, hogy valami nagy durranás, valami váratlan fordulat legyen benne. De ebben hiába reménykedtem.

Ami még pluszban nem tetszett, az a trágárság. Vannak helyzetek, mikor megengedett az, hogy valaki a nyelv ,,szebbik" oldalát használja, de könyvekben ez igen ritka eset. A Forró rabság tele volt olyan szavakkal, amit értelmes, intelligens ember nem használ már a megismerkedés első percében.

És bár tudom, hogy sorozatról van szó, így nem lehet befejezett a könyv már az első részben, de attól még ennyi elvarratlan szálat sem kellett volna hagyni benne.

Na jó, kimérgelődtem magam...

Szóval már csak a fülszöveg van hátra, ami talán érdekesebb, mint az egész könyv egyszerre....

Fülszöveg: 

A Stark-trilógia első része
Egy férfi, aki mások szenvedélyével játszik…
Egy nő, aki belemegy a játékba, de nagy árat kér érte…
Damien Stark sportolóból lett milliárdos, akinek nem sokan mernek nemet mondani.
Nikki Fairchild az egyetlen nő, aki felkorbácsolja a szenvedélyét.
Milyen titkokat rejteget Niki, az egykori szépségkirálynő?
És milyen démonok üldözök Starkot?
Ki bírja tovább ezt a kíméletlen játékot?