Finy Petra: Folyékony tekintet

Erdőről, halálról, anyaságról... Egy verseskötet egy nő titkos, sokszor ki nem mondott gondolatairól, és versek arról, hogy milyen különleges világban él Finy Petra.

Gyönyörűen illusztrált, mély gondolatokkal átszőtt verseskötet került a kezembe egy felhős könyvtári napon. Az egyszerű, de mégis különleges borító azonnal magára vonja a tekinteteket. Az enyémet legalábbis mindenképpen...

Finy Petra Folyékony tekintetében az ő szemén keresztül látjuk a házunk tövében meghúzódó erdőt, a szomszédokat és halottjaikat, magunkat, férjünket, gyerekünket...

,,Úgy tudtam nem hiszel a tündérekben

És bennem sem

Most mégis úgy nézel rám mintha valóban léteznék"

A kötetnek csak fokozta a különlegességét, hogy nem tartalmazott írásjeleket, így a sorok sokszor egymásba olvadva követték egymást.  

,,Diót hámozok

A héjszilánkok ujjamba harapnak

Apró barna fogak"

Vissza-visszatérő jelenség a halál, és a halottak. Gyakran nyitott szemmel hevernek, máskor beszélnek. A testiséget pedig olyan ősanyai természetességgel kezeli, ami írók tollából ritkán születik. 

,,Jó anya vagyok

Szavaim puhán érintik

Gyermekeim szívét

Mint májzsugoros férfi puffadt ajka

A borosüveg nyakát"

Máskor egyszerűen arra gondoltam olvasás közben, hogy egyszerűen zseniális amit ír, a maga egyszerűségében. És mikor egy-egy illusztráció is mellé érkezett... (sóhaj)

,,Néha attól félek

Ha nem alszom párnán

Az alattam fekvő gondolataimat

Amik kikandikálnak a fejemből

Sérülnek a mondataim

Annyira törékeny ami az emberről szól

És olyan könnyed leszakad a szövegről a lényeg"

Aki ismer, tudja, hogy a hagyományos, ,,régi" irodalmat szeretem legjobban. Azonban mikor ilyen csodákra bukkanok, mint a Folyékony tekintet, hirtelen látni kezdem, milyen nagy tehetségek vannak a kortárs lírában is. 

Jó volt végre olyan sorokat olvasni, amelyek a föld természetességével, és az anyai félelmekkel vannak átitatva. Olyan gondolatvilágot olvashat az, aki kinyitva ezt az igényes verses kötetet, ami garantáltan hagy maga után valamit, amin még másnap is járathatjuk az agyunkat.

Borító és illusztrációk: 5*

Fülszöveg: 

Az erdőbe mentem hát
Hogy a nedvek beszéde
A fülembe égjen
Aztán azonnal a nyelvemre 
Hogy a madarak hörgése
És a rókak fuldoklása is 
Számban sűrűsödjön hanggá

Az erdő testétől a test erdejéig vezetnek Finy Petra új verseskötetének ösvényei. Felfedezőútján félrehajtogatja társadalmi gátlásaink, neveltetési görcseink és előítéleteink folyton szemünkbe lógó indáit és leveleit, hogy a rengeteg mélyén olyan érzésekre és gondolatokra találjon életről, halálról, természetről, anyaságról és érzékiségről, melyeket talán magunknak se mernénk bevallani. Bátor és gyönyörű könyv, melynek mítoszba hajló, groteszkül szép történeteihez Szulyovszky Sarolta készített varázslatos illusztrációkat

S. C. Stephens: Esztelen

Olvastatok már gyomorideggel könyvet? Ha nem, akkor kapjatok az alkalmon, és fogjatok neki S. C. Stephens Esztelenjének. Megrendítően aljas, de emberi, mocskos, de szeretnivaló.

Ajánló egy erotikus-romantikus regényről, amiben nincs BDSM, sem alárendeltség...

Bevallom őszintén, megszenvedtem a katarzisért. A könyv első 50-60 oldala valóságos küzdelem volt számomra. Kiera túl sokat irult-pirult, a könyv második felében pedig megállíthatatlanul sírt, ami szerintem kicsit távol áll egy realista nőtől. 

A könyv az én erkölcseimnek olykor túl meredeknek bizonyult. A hármas szerelmi élet, amiben egy komoly kapcsolatban élő pár, és a fiú lakótársa van jelen, sokszor nagyon mocskos, és nos mondjuk ki: alávaló. A nő nem tud dönteni csaknem hatszáz oldalon keresztül, mégis a közepétől olyannyira képes voltam vele együtt érezni, hogy bevallom, sokszor sírdogáltam egy doboz papírzsebkendő mellett. A szerző képes volt feszültségeket generálni, és igazán, rajongásig szerethető karaktereket alkotni. Az én esetemben a fiúkért voltam oda-és vissza, de ezt tudjuk is be annak, hogy ez nálam sosincs másként. A férfi karakterek sokkal vonzóbban a legtöbb könyvben, mint a nőiek. Kiera-t itt is szívesen lecserléltem volna valaki másra.

A könyv másik pozitívuma, hogy képes volt kikapcsolni. Igazi könnyed olvasmány, amiben azonban rengeteg szerelem található.

De a történet ellenére is csak maximum 300-400 oldalt érdemelt volna a sztori. Sok helyen úgy éreztem, megőrjít Kiera a döntésképtelenségével, és legszívesebben megráznám, hogy: ,,Hé te nő, na ne már, hogy ne tudj választani!"

Az Ulpius-Ház gondozásában jelent meg egyébként a trilógia, amihez bizony az első rész vége nekem is kedvet adott még a sok negatívum után is. 

A borító mindenképpen megérdemel egy 5/5-ös értékelést, mert ízléses, és erotikus is.

És már nincs is más hátra, mint a fülszöveg:

Kiera és Denny már majd’ két éve járnak. Denny megtestesíti mindazt, amit a lány kíván: gyengéd, kedves, és határtalanul imádja őt. Amikor másik városba költöznek – Denny megkapta álmai állását, Kiera pedig egy kiváló egyetemen tanul tovább –, minden tökéletesnek tűnik. Ám egy nem várt körülmény miatt a párnak el kell válnia.

A magányos, zavart, vigasztalan Kiera a helyi rocksztárban, Kellan Kyle-ban lel támaszra. Eleinte csupán barátként tekint Kellanra, ám a lány magányosságának mélyülésével a kapcsolatuk is egyre elmélyültebbé válik.

Egy este azonban minden megváltozik, és többé már egyikük sem lesz ugyanaz az ember…