A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erotika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erotika. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 18., vasárnap

S. C. Stephens: Esztelen

Olvastatok már gyomorideggel könyvet? Ha nem, akkor kapjatok az alkalmon, és fogjatok neki S. C. Stephens Esztelenjének. Megrendítően aljas, de emberi, mocskos, de szeretnivaló.
Ajánló egy erotikus-romantikus regényről, amiben nincs BDSM, sem alárendeltség...


Bevallom őszintén, megszenvedtem a katarzisért. A könyv első 50-60 oldala valóságos küzdelem volt számomra. Kiera túl sokat irult-pirult, a könyv második felében pedig megállíthatatlanul sírt, ami szerintem kicsit távol áll egy realista nőtől. 
EsztelenA könyv az én erkölcseimnek olykor túl meredeknek bizonyult. A hármas szerelmi élet, amiben egy komoly kapcsolatban élő pár, és a fiú lakótársa van jelen, sokszor nagyon mocskos, és nos mondjuk ki: alávaló. A nő nem tud dönteni csaknem hatszáz oldalon keresztül, mégis a közepétől olyannyira képes voltam vele együtt érezni, hogy bevallom, sokszor sírdogáltam egy doboz papírzsebkendő mellett. A szerző képes volt feszültségeket generálni, és igazán, rajongásig szerethető karaktereket alkotni. Az én esetemben a fiúkért voltam oda-és vissza, de ezt tudjuk is be annak, hogy ez nálam sosincs másként. A férfi karakterek sokkal vonzóbban a legtöbb könyvben, mint a nőiek. Kiera-t itt is szívesen lecserléltem volna valaki másra.
A könyv másik pozitívuma, hogy képes volt kikapcsolni. Igazi könnyed olvasmány, amiben azonban rengeteg szerelem található.
De a történet ellenére is csak maximum 300-400 oldalt érdemelt volna a sztori. Sok helyen úgy éreztem, megőrjít Kiera a döntésképtelenségével, és legszívesebben megráznám, hogy: ,,Hé te nő, na ne már, hogy ne tudj választani!"

Az Ulpius-Ház gondozásában jelent meg egyébként a trilógia, amihez bizony az első rész vége nekem is kedvet adott még a sok negatívum után is. 
A borító mindenképpen megérdemel egy 5/5-ös értékelést, mert ízléses, és erotikus is.

És már nincs is más hátra, mint a fülszöveg:


Kiera és Denny már majd’ két éve járnak. Denny megtestesíti mindazt, amit a lány kíván: gyengéd, kedves, és határtalanul imádja őt. Amikor másik városba költöznek – Denny megkapta álmai állását, Kiera pedig egy kiváló egyetemen tanul tovább –, minden tökéletesnek tűnik. Ám egy nem várt körülmény miatt a párnak el kell válnia.
A magányos, zavart, vigasztalan Kiera a helyi rocksztárban, Kellan Kyle-ban lel támaszra. Eleinte csupán barátként tekint Kellanra, ám a lány magányosságának mélyülésével a kapcsolatuk is egyre elmélyültebbé válik.
Egy este azonban minden megváltozik, és többé már egyikük sem lesz ugyanaz az ember…

2014. december 20., szombat

Lakatos Levente: Aktus

Egy fanatikus olvasó számára a legjobb könyv az, ami egyszerre szórakoztat, és tesz fel kérdéseket. Felütve az első oldalakat, arra vágyunk, megismerjük azokat a karaktereket, akik a betűk között bujkálva raboskodnak. Az utolsó oldallal pedig felszabadítunk belőlük valamit, amit azután mindig magunkban hordozunk. Ajánló Lakatos Levente Aktus c. könyvéről.


Forrás: itt

Lebilincselő.

Most, az utolsó sorok után, azt gondolom, ez a legjobb, és legmegfelelőbb szó minden tekintetben az Aktusra. És most érzem igazán azt, hogy a magyar könyvpiac, hibái és nehézségei ellenére is tud olyan színvonalas írókat kiállítani az olvasótábor elé, mint amilyen Lakatos Levente is.
Az Aktus egy olyan kötet, aminek olvasása során folyamatosan kérdéseket teszünk fel magunknak:
-Én hogy élem az életem? 
-Milyen módon lehetünk szerelmesek? 
-Hogyan kezeljük a családi kapcsolatunkat? 
-Kiléphetünk-e a szüleink, vagy párjaink árnyékából, hogy betáncoljuk magunkat a való, saját életünkbe?
-Meddig nyúlik a komfortzónánk?

A könyv a férfi-ő kapcsolatra épülve olyan karaktereket sorakoztat fel (van, akit már ismerhetünk korábbról is), akik más-más szempontból állnak hozzá az alávetettség, vagy teszem azt a szolgalelkűség kérdéséhez. 
Leventével történt levelezésem során feltettem neki a kérdést, hogy mekkora kutatómunka volt a regényben, hiszen a karakterek jellemábrázolása, és az események részletei olyan messzemenően kidolgozottak, amilyen manapság igen ritkaság számba megy. A válasz csak annyi volt, hogy ő bizony alapos. Azt hiszem a jó írók pedig így, zsigereikben érzik, mit, hogyan kell bemutatni.

Nem szeretem azokat az ajánlókat, amelyek elárulják a történet azon mozzanatait, amelyek döntő fontossággal bírnak a cselekmény alakulásában, így ezt most nem is teszem meg. Hiszen csodás élmény volt úgy végigolvasni a regényt, hogy nem tudtam, a szálak mikor, milyen módon, és hogyan futnak össze.

A regény felépítésében szeretném kiemelni az időrendiség pontosságát, és a szálak tökéletes elvarrottságát. Minden a helyére került. Nem maradt bennem hiányérzet, megértettem az előzetes utalásokat, az apró jeleket. Az időben a jelenből a múltba, majd ismét a jelenbe ugrás alapból egy olyan belső feszültséget okoz, ami arra sarkall, hogy olvassuk az Aktust.

Egyszerre ötvözi magába a szerelmet, a ragaszkodást, a családi elfogadást, műfajilag pedig a krimit és az erotikát. Minden mondat olyan feszültséget tartalmaz, ami olvasásra, és értelmezésre buzdítja olvasóját, mindvégig olyan szilárdan és realistán állva a talajon, amilyen a való élet is.

Most, miután az utolsó oldalakat is ,,befaltam", érzem, hogyAnton mély ragaszkodása, Laura talpraesett nőiessége, Annaérzékenysége, Richárd kétségbeesése, és Dávid férfias természete képes volt olyan mély nyomot hagyni, hogy ők valószínűleg belekerültek a ,,vérkeringésembe". 

Csak egyet tudok mondani: Olvasd el életed legjobb Aktusát. Mert bizony azt olvasni is lehet, nem csak átélni!


Fülszöveg: 


A tragédia, amelyről egyikük sem tehet, mégis az árnyékában kell élniük. A kegyetlen igazság, amely mindkettejüket egyszerre roppanthatja össze. És a visszavonhatatlan ígéret, amely garantálja, hogy találkozásukkor fény derül a titokra.

Anna, a húszas évei elején járó táncterapeuta életcélja, hogy segítsen sebzett lelkű embertársain. Lélektánc névre keresztelt kurzusának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, ám a jóhiszeműségével visszaélnek. Egy este titokzatos fiatal férfi érkezik a foglalkozásra, megjelenése fenekestül felforgatja Anna nyugodt életét. Pedig ekkor még nem is sejti, hogy Richárd súlyos titka az ő múltját, jelenét és jövőjét is alapjaiban írja át. Szenvedélyes kapcsolatuk időzített bomba, amely azonban nem csak egyszer robban…

Laura, a rendőrség kötelékéből frissen kilépett, harmincas évei elején járó gyilkossági nyomozó önmagát és a boldogságot keresi. Felfedezőútján, amelyet a karizmatikus kriminálpszichológus, dr. Lengyel Dávid személye keresztez, egy több évtizedre visszanyúló gyilkossági üggyel szembesül. Laura ismét kénytelen különbséget tenni vélt és valódi vágyai között. Főleg az után, hogy végre találkozik a számára tökéletes férfival…

A dr. Lengyel-sorozat harmadik kötete birtoklási vágyról, bűnről és megbocsátásról szól – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.

2014. július 14., hétfő

Katee Robert: Rossz ágy, jó pasi

No, megint akadt egy kis problémám az erotikus kategóriával. Alapvetően az a problémám, hogy a könyvek az elmúlt ét évben olyan tömeg gyártmányok lettek ebben a kategóriában, hogy már a hajam tudnám tépni. Akkor most joggal lehetne tőlem megkérdezni, hogy miért olvasom el egyiket a másik után, és nem tanulok a hibámból?
Mert bizony, a remény hal meg utoljára.
De néha még az is elvész a lapok között.
Jelen olvasmányom hol untatott, hol zavart. Leginkább a nyelvezettel gyűlt meg a bajom. Az írónő mintha nem tudta volna eldönteni, hogy szépirodalmi, vagy szleng/trágár/hibás nyelvet használjon. Alapvetően vesszőpálcám az ilyesmi, de mikor azt egy kiadott, drága könyvben látom meg, az még jobban ,,fáj" a szememnek, mint egyébként.
Vannak ugyanis olyan szófordulatok a könyvben, ami felett nem lehet elsiklani zavart mosolygás, vagy szemöldökráncolás nélkül.
Az alap sztori kimondottan tetszik. A prűd, maradi, anyucikedvence nő belopózik a főnöke ágyába, átél egy orgazmust, majd hirtelen rádöbben, hogy nem is az a pasi fekszik alatta, akit ő kiszemelt... hanem a főnök testvére. Na a pozitívum ennyi is lenne, mert ebből akkora sztorit lehetne írni, hogy csak nah... Az írónő azonban úgy tűnik, ezt nem vette észre.
Ami még nagyobb fájó pontom, az az, hogy a férfi és a nő sem lett a kedvenc karakterem. Pedig mindig az aktuális regény főszereplői a kedvenceim. Azonban ez most elmaradt. Gabe neandervölgyi stílusa egy olyan járt ösvény, amiről egyébként tényleg nem is érdemes letérni, de a belső monológjainak hála olyan bugyutára sikerült szegény, hogy néha még meg is sajnáltam.
A szex résszel nem nagyon volt baj, bár egyébként a fantáziálgatásokon kívül sok dolog nem is fért volna a rövidke regénybe.
Mindenesetre a medencében úszkálás közben jó olvasmány volt, bár észrevettem, hogy sokkal lassabban haladtam vele, mint általában szoktam.

És ami még hátramaradt: a fülszöveg:

"Elle Walser pedáns és hozzáértő művészeti koordinátor, ám a csábítás nem az erőssége. Már hónapok óta próbálja meghódítani a főnökét, de hiába. Ráadásul az anyja állandóan össze akarja boronálni mindenféle jó partival. Elle kétségbeesésében briliánsnak ígérkező tervet kovácsol: vásárol néhány dögös fehérneműt, és bemászik a főnöke ágyába. A számításába azonban hiba csúszik... véletlenül egy szexi idegent csábít el.

Az éjszaka császárának, Gabe Schultznak nem sok hiányzott, hogy élete legjobb szexuális élményében legyen része. Milyen kár, hogy az izgalmas, forróvérű szőke összetévesztette Gabe-et a bátyjával, és lelépett, mielőtt befejezhették volna, amit elkezdtek. Bár a nő sznobériája igencsak lehangolta, Gabe nem az a fickó, aki feladja, ha valamit el akar érni. És ő Elle-t akarja. A kérdés csak az: van-e esélye rá?"

Kiadó: Ulpius
Ára: 3499 Ft

2014. június 21., szombat

Gena Showalter: Éjsötét csók


Az a jó könyv, amit a sokadik olvasás után is lehet élvezni. Gena Showalter regényei pedig pontosan ilyenek. 
Az 1976-os születésű írónő már 27 éves kora óta jelenteti meg a regényeit, és meg sem állt egészen a New York Times Bestsellesr-listájának csúcsáig.
Az Éjsötét csók szereplői egy csapásra megszerettették velem magukat. Szerintem a hasonló regényekben elengedhetetlen egy csaknem tökéletes férfi és egy csaknem hibátlan női főszereplő. Lucien és Anja pedig az összes tökéletlenségük által válnak azzá. Nagyon szeretem a történetet, mivel javarészt Magyarországon, Budapesten játszódik.
Úgy gondolom, hogy a Pandóra-vonal pedig hihető a történelmi háttere miatt, és a paranormál könyveknél ez nagyon fontos. 
Lucien vonzalma már az első pillanatban magával ragadó, és Anja folyamatos incselkedése gyakran megnevetteti az olvasót. Mivel nem szeretnék Spoiler-ezni, ezért nem is árulok el annál többet, hogy a könyv tele van szexxel, fordulatokkal, megható-és vicces jelenetekkel, és igazán szerethető alakokkal.

Fülszöveg: ,,Az Alvilág Urai bukott harcosok, akikre Pandóra szelencéje hozott romlást évezredekkel ezelőtt. Bűnükért a földre száműzték őket, míg testüket halálos démonok szállták meg. A harcosok vezérét egy csábító kisisten, Anja akarja megszerezni magának, ezért láthatatlanul követi a halál démonától megszállt férfit. Anja a Mindenek Kulcsának őre, akit a főisten parancsára Luciennek kell meggyilkolnia... de vajon a szenvedély legyőzheti-e a kötelességet? Az Alvilág Urai megtudják, hogy egy ősi templomban őrzik Pandóra szelencéjét. Eszeveszett hajsza kezdődik, hiszen ha a Vadászok bukkannak előbb a szelence nyomára, annak segítségével elpusztíthatják Lucient és társait... Gena Showalter a paranormális-romantikus irodalom új csillaga. Világszerte népszerű sorozataiban démoni vágyakkal és emberfeletti hatalommal rendelkező férfiak és az őket csábító nők szerelmét írja meg, szenzációs sikerrel."
Kiadó: Ulpius-ház
Oldalak száma: 534
Borító: FŰZVE
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2010
Sorozat: AZ ALVILÁG URAI
Fordító: Marczali Ferenc